Vim

A HupWiki-ből...

Vim
Grafikus Vim GTK2 alatt
Fejlesztő Bram Moolenaar és mások
OS Amiga, Linux, Mac OS X, Windows, OpenVMS, OS/2, Unix
Kategória szövegszerkesztő
Licenc GPL-kompatibilis
Weboldal http://www.vim.org/

Bill Joy legendás vi editor-jának IMproved, azaz továbbfejlesztett változata. Sok, a programozók számára is hasznos újítás található benne, mint például szintaxis-kiemelés több száz nyelvhez, on-line help, a shellben jól megszokott fájlnév kiegészítés, stb. A vim és a vi közötti különbségek a :help vi_diff paranccsal nézhetők meg. Létezik GTK (gvim, Debian és Ubuntu alatt a vim-gtk csomag) és KDE változat is legördülő menükkel és egérhasználattal. A gvim Windowshoz is letölthető.

Tartalomjegyzék

Története

A VIM-et először 1991 novemberében tárta a nagyközönség elé Bram Moolenaar.

A VIM első verziója az Elvis-hez hasonlóan a STEVIE forráskódján alapult, mely ugyancsak egy vi klón. A Vim első verziója csak Amigára jelent meg. A Vim kezdetekben a Vi-IMitation kifejezésből eredt, mely jól kifejezi, hogy kezdetekben csupán megpróbálta azt nyújtani, amit a Vi nyújtott.

Egy évvel később, 1992-ben, Bram portolta a Vim-et Unix platformra is. Ezután a fejlesztése felgyorsult és hamarosan sokkal több lehetőséggel bírt, mint a Vi. Emiatt a továbbiakban a Vim-et Vi-IMproved, azaz a Vi továbbfejlesztett változataként említették és említik.

Az évek alatt a Vim-be rengeteg olyan funkciót építettek be, amelyet a Vi felhasználók hiányoltak, így egyre többen váltottak rá, hogy elsődleges szerkesztőként használják.

1998-ban jelent meg a Vim 5. verziója, mely tartalmazta a mai napig egyik legfontosabb funkcióját, a szkriptelhetőséget. Ennek köszönhetően a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy saját szkripteket írjanak, így tovább növelve a Vim-ben rejlő lehetőségeket. Ugyanebben a verzióban jelent meg a szintaxis kiemelés is.

Néhány a vim által nyújtott funkcionalitások közül:

Indítása és leállítása

Grafikus felületen evim fájlnév alakban indítva egyszerű kezelhetőséget kapunk (e=easy=könnyű).

Ha megtanuljuk kezelni, akkor grafikus felületen gvim fájlnév paranccsal indíthatjuk, karakteres felületen pedig sima vim fájlnév alakban.

A fájlkezelők is felajánlják a gvim-et szövegfájlok megnyitása esetén (jobb katt, Megnyitás ezzel...).

Nehézséget okozhat kezdőknek a karakteres vim leállítása, de az alábbi parancsnak mindig működnie kell:

<Esc><Esc>:qa!

magyarázat:

Esc=(bármilyen módban vagyunk, normálba lép) :(kettőspont)=(a parancs kezdete),
q=quit (kilépés), a=all (minden ablakból, ha több van nyitva), !=(akkor is ha nincs mentve)

Megtanulása

Megtanulásához – ha valaki ért angolul – írja be a vimtutor parancsot, az végigvezetni a tudnivalókon. Ennek magyar változata letölthetjük, megnyithatjuk és követve az utasításait megtanuljuk kezelni:

wget http://ftp.is.vim.org/pub/mirrors/vim/runtime/tutor/tutor.hu
vim tutor.hu

A hivataloshoz képest bővített változata érhető el ugyanonnan tutor.hu.bovitett néven.

Konfigurációs fájlok

A Vim három konfigurációs fájllal dolgozik, amelyről érdemes tudni, hogy hol találjuk.

vimrc

Ez a legalapvetőbb konfigurációs állomány a Vim-hez. Két verzió található meg a rendszerben, a globális és a személyes konfigurációs fájl.

A globális fájl abban a könyvtárban található, ahol a Vim többi rendszerfájlja is van. A könyvtár elérési útvonalát megkaphatjuk, ha a Vim-ben kiadjuk a :echo $VIM parancsot. Az eredmény lehet pl.: /usr/share/vim. Ezen belül, vimrc néven találhatjuk a globális beállításokat tartalmazó fájlt.

A személyes konfigurációk a home könyvtárunkban található, mely Linux UNIX rendszereken a /home/<flehasználónév>/.vimrc, Windowson c:\documents and settings\kim\_vimrc. A Vim-ben kiadott :echo $HOME paranccsal ezt is kiírathatjuk. A személyes beállítófájlunkban felülírhatunk mindent, ami a globálisban be lett konfigurálva. A vimrc alapvetően soronként veszi a beállításokat. Idézőjellel (") megjegyzéseket helyezhetünk el a fájlban, az adott sorban az idézőjel után következő szöveget a vim nem veszi figyelembe.

A vimrc-be külső fájlokat beilleszthetünk a source /path/to/external/file sorral. Érdemes használni, mert segítségével tisztán és struktúrált állapotban lehet tartani a vimrc fájlunkat.

gvimrc

A gvimrc egy speciális konfigurációs állomány, melyet kifejezetten a Gvim-hez lehet használni. A felépítése a vimrc-vel megegyezik és azonos helyen, a home-ban található. Ebbe a fájlba a GUI specifikus dolgokat érdemes elhelyezni. A vimrc-t a Gvim is beolvassa, nem kell kétszer elkészíteni ugyanazt a fájlt.

exrc

Ezt a fájlt kizárólag azért használja, hogy a régi Vi/Ex editorokkal való kompatibilitást megőrizze. A vimrc-vel és a gvimrc-vel megegyező helyen található. Legtöbb esetben már nincs használatban, kivéve ha Vi kompatibilis módban akarjuk használni a Vim-et.

Konfigurációs példák

A Vim telepítésekor valószínűleg példa beállításokat tartalmazó fájl is telepítésre kerül, melyből sok ötletet átvehetünk. Nyissuk meg a .vimrc fájlt, ha nem létezik, ezzel egy lépésben létre is hozzuk:

vim ~/.vimrc

(vimbe beolvasom a mintát):

read $VIMRUNTIME/vimrc_example.vim

(vimben kilépés írással)

:wq vagy :x

A fájl tartalmától függően a Vim következő indításakor szembesülhetünk a változásokkal. Így például a szintaxis kiemeléssel a programkódok színezése is megoldottá válik.

Ha utf-8-as karakterkódolásunk van, ezt egészítsük ki a következővel:

set fileencodings=ucs-bom,utf-8,latin2

Ekkor a fájljaink kódolását ilyen sorrendben próbálgatja. Ha az alapértelmezett latin1 szerepel a végén, akkor az űŰőŐ-vel gond lehet, és ez csak mentéskor derül ki.

További tippek vannak a Vi szócikkben.

less beállítása vim-hez

Alapból a lessben a v megnyomására a nano szövegszerkesztőt hívja Ubuntun. A más rendszereken dívó szokás beállításához, hogy a Vim legyen az alapértelmezett, ezt kell belerakni a ~/.bashrc fájlba:

export LESSEDIT="%E ?lt+%lt. %f"
export EDITOR="vim"

Új konzol megnyitásakor már a less a vim-et nyitja meg.

Magyarítás

Amíg be nem kerül a hivatalosba a részleges fordítás, addig innen letöltendő a .mo fájl (7.0-áshoz):

http://mail.szgti.bmf.hu/linalk/vim/

Majd:

sudo mkdir -p /usr/share/vim/vim72/lang/hu/LC_MESSAGES/
sudo cp vim.mo /usr/share/vim/vim72/lang/hu/LC_MESSAGES/vim.mo

A vim72 verziótól függően változhat, valamint az elérési útja is különbözhet. Saját fordítás esetén például alapértelmezésben a /usr/local/share/vim/* mappa alatt érhetjük majd el.

Visszajelzések Horváth Árpád (Harp)-nak

256 szín használata terminálban

Az xterm és a legtöbb modern terminál emulátor támogatja 256 szín megjelenítését. (A terminálod leteszteléséhez használhatsz egy egy scriptet is.)

Bourne jellegű shellekhez (bash, zsh, pdksh) a következőt kell a .profile-ba tenni:

set TERM xterm-256color; export TERM

A csh-hoz pedig a ~/.cshrc-be kell tenni következő sort:

setenv TERM xterm-256color

A színek vim-ben való engedélyezéséhez a következő parancsot kell kiadni:

set t_Co=256

Esetleg a következőkre is szükség lehet:

set t_AB=^[[48;5;%dm
set t_AF=^[[38;5;%dm

Forrás: http://vim.wikia.com/wiki/256_colors_in_vim

Vágólapra másolás

Ahhoz, hogy VIM-ben kimásolt szöveget külső alkalmazásokban is elérjük, a VIM e célra fenntartott regisztereibe kell másolni, mely megyezik azzal, mintha pl. egy böngészőből CTRL+C-vel (+) vagy kijelöléssel (*) másoltunk volna valamit a vágólapra. Ilyenkor a szokásos másolási műveletet egy "+ vagy "* kombinációnak kell megelőznie. Néhány példa.:

"*yw
"+dd
"*yy
ggVG"+y

Az első a kurzort követő szót másolja, a második az aktuális sort törli és másolja vágólapra, a harmadik az aktuális sort másolja vágólapra az utolsó pedig először az egész dokumentumot kijelöli, majd azt másolja a vágólapra. Ezután CTRL+V-vel beilleszthetjük a szöveget tetszőleges külső alkalmazásba. További infó a másolás lehetőségeiről: :h y

Olvasnivalók

Alternativák

Külső hivatkozások