RMS
A HupWiki-ből...
Richard Matthew Stallman
Adva van egy akadémiai környezetben kódoló, brilliáns szellemi képességekkel megáldott ürge, aki azért a rokonai szerint kiskorában nem mutatott különösebb érdeklődést az etikai és morális kérdések iránt. Jól elvan a haverjaival az MIT (Massachusetts-i Műegyetem) Mesterséges Intelligencia laborjában, kódolgatnak, fejlesztgetnek, TECO-t, ITS-t meg Emacs-ot írnak. Beüt azonban a krach: terjed az olcsó PC, már senki nem használja az PDP-gépeket (amin az ő szoftvereik futnak), és az egész bagázst felbéreli egy Symbolics nevű cég.
Hogy hogy jut valaki arra a pontra, hogy ebben a helyzetben egyszemélyes kódolóháborút hirdessen (és hosszú időn át sikerre vigyen), hogy otthagyja az állását, hogy az egyetemi laborban lakjon, mert nincs lakása, de akkor is kódoljon... Nem tudni.
De hogy ebben a helyzetben hogyan tud valaki az egész világ ellen hadat üzenni, és 1983. szeptember 27-én mindenkivel tudatni, hogy "én akkor is megírok egy komplett _szabad_ rendszert, le vagytok ******!" (Nem az ő szavai.) Ezt végképp nem tudni.
Azt azonban igen, hogy két évtizeddel későbbre, akármennyien nem hittek neki, akármennyien lesajnálták, akkor is összehozta. Nem egymaga, és nem csak a szoftvertömegről van szó (de az is már önmagában egy teljesítmény), hanem arról a hathatós önvédelmet adó licencről (a GNU GPL-ről), és arról az embertömegről, amiből a további kódra szóló igény származik.
Azt hiszem, RMS-t nem elsősorban technikai hozzájárulásai miatt jegyzi majd fel a történelem, hanem azért, amilyen felfogásbeli változásokat hozott a társadalom egy kis szegletében. Nem mindennel értek vele egyet én sem, de jó dolognak tartom, hogy van, aki képviseli ezeket a nézeteket -- és ilyen következetesen.
Richard M. Stallman a GNU Projekt alapítója, azé a projektté amely azért jött létre 1984-ben, hogy egy szabad operációs rendszert hozzon létre. RMS a fő szerzője a GNU Compiler Collection-nek, annak a fordító programnak, amely jelenleg 30 platformot és 7 programozási nyelvet támogat. Szintén nevéhez fűződik gdb (GNU Debugger) és a GNU EMACS is.
Stallman 1974-ben végzett a Harvardon. 1975-ben írta az EMACS névre hallgató editort. Később a MIT Artificial Intelligence Lab-jánál dolgozott, ahonnan 1984-ben távozott. Ekkor indította útjára a GNU projektet. 1991-ban Grace Hopper díjat kapott a EMACS-en végzett munkájáért. Számos más díj birtokosa, munkásságát az egész világon elismerik.
