ADSL
A HupWiki-ből...
Tartalomjegyzék |
Mi az ADSL?
Asymmetric Digital Subscriber Line - aszimmetrikus digitális előfizetői vonal
Olyan technológia, amely a telefonszolgáltatás céljára, a helyi központok és az előfizetők között kiépített csavart érpárokat használja adatátvitelre (jellemzően Internet-szolgáltatásra). Sebessége és megbízhatósága lényegesen jobb a hagyományos modemes összeköttetéseknél. Folyamatos kapcsolatot tesz lehetővé, a számlázás nem a kapcsolat ideje alapján megy.
A telefonrendszerek korlátai
A hagyományos telefonrendszereket beszéd átvitelére tervezték, ezért ezeken adatot továbbítani igen nehézkes. A telefonvonalak csak a beszéd érthetőségéhez szükséges hangsávot engedi csak át, ami kb. 300 Hz-től 3500 Hz-ig terjed. A hagyományos telefon modemek csak ezt használhatják. Ez a korlát azonban nem a telfonvezetékekből adódik. Ezek általában CAT3-as csavart érpárok, amik még több km távolság esetén is sokkal jobb átviteli tulajdonságokkal rendelkeznek. A korlátot az okozza, hogy a központok közötti nagytávolságú trönkökön multiplexelve viszik át a hivásokat, ma már mindig digitálisan. Anélkül, hogy további részletekbe mélyednénk azt mondhatjuk, hogy 8000 Hz-es digitális mintavételezés és az ehhez szükséges szűrés korlátozza le a hangsávot.
Az ADSL működése
A korlátokat úgy oldották fel, hogy a helyi központokban (tehát a trönkök előtt) építették ki a digitális hálózat eléréséhez szükséges speciális modemeket. Így a korlátot csak a vezeték minősége és a hossza szabja meg. Az ADSL együttműködik a hagyományos telefonszolgáltatással (sőt van olyan változata, mely az ISDNnel is), a vonalon egyidejűleg mehet az ADSL adatkapcsolata és a telefon hangátvitele. Ez úgy lehetséges, hogy a hangátvitel és az adatátvitel eltérő frekvenciákat használ.
A fizikai átviteli technika részletei
Az ADSL 1,1 MHz-es sávszélességet használ a csavart érpáron. A vezetékek ezért általában legfeljebb 3-5 km hosszúak lehetnek a központ és az előfizető között. Az 1,1 MHz-et 256 darab egyenként 4,3 kHz-es sávra bontják szét.
- A legalsó sávon zajlik a telefon hangátvitele.
- A következő 5 sávot üresen hagyják, hogy a telefon és az adatátvitel ne zavarja egymást, és hogy a telefonkészülékek elé olcsó egyszerű szűrőt lehessen beépíteni. Marad 250 sáv.
- Két fix jelzési sáv (egyik oda-, a másik visszafele), ezen keresztül tudja egyeztetni a központ és a modem a többi sáv kiosztását és paramétereit.
- 248 adatátviteli sáv. Ezek mindegyike fel- vagy letöltésre van kijelölve, hogy pontosan hogyan, az attól függ, hogy milyen a szolgáltatásra fizettek elő.
A 248 adatátviteli sáv mindegyikét a következőképpen használják:
- 4000 baudos jelváltási sebességet használnak
- Kvadratúra-amplitúdó modulációt használnak, így egyszerre több bitet, legfeljebb 15-öt visznek át minden jellel. (hasonlóan a telefon-modemekhez)
(FIXME: ezt a 15bites QAM-ot egyszerűen nem tudom elképzelni, ehhez 32768 pontnak kéne lennie a constellation diagrammon. Pedig állítólag a 33.6-os modemekben is ilyen van. Ha valaki el tudja nekem hihetően magyarázni, ne hezitáljon, tegye!)
Elvileg 14,88 Mbit/s lehetne a maximális (fel+le) adatátviteli sebesség, de a szabvány úgy írja elő, hogy max 8 Mbit/s letöltés és 1 Mbit/s feltöltés. (A vezetékek zajosak, ezért az elméleti maximum úgysem lenne kihasználható.)
Az ADSL protokollja
Nincs fixen előírva, de általában ATM-et használnak az ADSL felett. Az ATM cellákat nem teszik közvetlenül elérhetővé a felhasználó számára (sajnos). Ehelyett ethernet bridge funkciót alakítanak ki. Az ethernet MAC csomagjait beágyazzák az ATM cellákba. Így a felhasználó hálózatán keletkező csomagokat - némi szelektálás után - a modem (ami egyben bridge is) továbbítja a szolgáltató ethernet hálózatára. Tehát a felhasználó ethernet kártya segítségével veszi igénybe a szolgáltatást. (Terjedőben vannak az USB-s ADSL adapterek is. FIXME AFAIK: ezeknél szoftveresen emulálják az ethernetet.)
Az ethernet felett azonban még fut egy PPPoE (Point-to-point protocol over ethernet) réteg. Ez szolgálja a felhasználó azonosítását, bejelentkezését, IP protokoll szintű kapcsolat felvételét, IP cím kiosztását stb.
Kapcsolatmegosztás
Vannak ADSL routerek, amik a sima bridge modemeknél annyival tudnak többet, hogy magukban kezelik a PPPoE és IP protokolt is. Ezekben általában van konfigurálható tűzfal illetve NAT funkció, ritkábban VPN is. Tehát ezek önmagukban alkalmasak a kapcsolat több gépre való szétosztására is.
A sima ADSL modem-hez kell egy Linux vagy BSD-s gép is, ami ellátja a PPPoE és a NAT funkciót a kapcsolatmegosztáshoz.
http://www.c-enter.hu/center/0116457.html - ADSL megosztás részletes leírása
