Turing
A HupWiki-ből...
Alan Mathison Turing (1912. június 23. - 1954. június 7.) brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására az általa feltalált Turing-gép. Szabályba foglalta a ma már széles körben elfogadott Church-Turing-tézist, ami alapján tudniillik minden más számítási modell és más gyakorlati számítási modell azonos a Turing-géppel, vagy annak egy részegységével. A II. világháború alatt sikeres erőfeszítéseket tett a titkos német kódok feltörésében. A háború után az egyik legkorábbi digitális számítógépen dolgozott, és később közreadott egy provokatív írást a gondolatébresztő “Tudnak-e a gépek gondolkodni?” címmel.
Tartalomjegyzék |
Gyermek- és fiatalkora
1912. június 23-án Paddingtonban (London) született, felső-középosztálybeli család második fiaként. Apja Julius Mathison Turing, köztisztviselő, édesanyja Ethel (szül. Stoney). Amíg atyja aktívan szolgált az Indiai Köztisztviselői Karban, ingázott India és Anglia között, ezért 1926-ig a gyerekek különböző rokonoknál laktak – nem akarván őket kitenni a brit kolóniákra leselkedő veszélyeknek. A kis Alan már korán a zsenialitás jeleit mutatta, bizonyságot téve az előtte álló kimagasló karriernek. Elmondása szerint 3 hét alatt megtanult olvasni saját magától, és korán érdeklődést mutatott a számok és a fejtörők iránt.
Szülei a St. Michael's-be íratták be, hat éves korában. Az iskola igazgatónője korán felfedezte zsenialitását, akárcsak későbbi tanárai a Marlborough College-ben (ez egy zártkörű, tandíjköteles középiskola). Itt voltak első problémái is dekadens viselkedése miatt. 13 évesen a Sherborne-internátusban tanult tovább, ekkor már a helyi újságba is bekerül a tehetséges fiú: ekkoriban ugyanis általános sztrájk volt Angliában, és 60 mérföldet kerékpározott az iskoláig, éjszakára egy fogadóban megszállva.
Turing magával született érdeklődését a tudományok iránt nem respektálták Shelbourne tanárai és igazgatói, akik nagyobb hangsúlyt helyeztek a klasszikus humán képzésre, mint a tudományosra. De ezek dacára Turing folytatta figyelemreméltóan eredményes tanulmányait (főleg kedvenc tantárgyaiból).
1928-ban, Turing felfedezte magának Albert Einstein munkásságát, és elsajátította 16 éves kora ellenére, még a híres Einstein-féle mozgástörvényt is, a könyv szövege alapján, ami pedig nem éppen egyszerű dolog...
Az egyetemi évek és első munkái
Mivel nem szerette kitartóan gyötörni magát a klasszikus humán tantárgyakkal, (nem úgy a matematikával és más tudományokkal), Turing megbukott az érettségin – több alkalommal is, így a cambridge-i Királyi Kollégiumba iratkozott át első választása, a Szentháromság Kollégium után. G. H. Hardy, az elismert matematikus is tanára volt, aki Cambridge-t matematikai kutatási és tanítási központtá tette. Turing itt (ahol Charles Babbage is) tanult 1931 és 1934 között, majd a fellow-i Királyi Kollégiumba nyert felvételt. Főként a kvantummechanika, a logika, a valószínűség-számítás érdekelte. Az angol tudós mindezt a "Kiszámítható számokról" szóló, 1936 decemberében megjelent dolgozatában vetette papírra, megírván különös téziseit. Szerzője - a matematikai problémán túllépve, azt általánosítva - a logikus és a fizikai folyamatok, gondolkodás és cselekvés szintézisére törekedett.
E célt szolgálta, az úgynevezett (Egyetemes) Turing-gép teóriája.
1936 és 1938 között elvégzi PhD-jét a Princeton Egyetemen (Egyesült Államok), ahol Alonzo Churc a tanára, s az első elméleti munkák (Turing-gép, számelmélet, logika, algebra) már készen vannak. Diplomamunkáját az aktív (számító)gépes adatfeldolgozásból írta.
1939-ben hazatért Cambridge-be, előadásokat hallgatott Ludwig Wittgensteintől a matematika alapjairól. A két vitára mindig kész, de eltérő vehemenciájú tudós összekülönbözött: Turing védte matematikai elképzéseit, míg Wittgenstein arról érvelt, hogy a matematika túlértékelt és nem fedezhet fel abszolút igazságokat.
A kódtörés
A második világháború alatt nagyon fontos résztvevője volt annak a Bletchley Park-i kódtörő csoportnak, ami a nácik hírhedt Enigmáját törte fel. Elősegítette matematikai megérzéseivel mind az Enigma kódjainak feltörését, mind a Hal nevű távíró rejtjeleinek megfejtését (ez utóbbi Lorenz és Siemens találmánya volt). A távíró éleselméjű megoldásai hasznára voltak a Colossus nevű digitális számítógép megalkotásakor, s Max Newman és Thomas Flowers is különböző gépeket hoztak létre a kód feltörésére 1943-ban. Turing szintén részt vett a lengyel “Bombe" továbbfejlesztett változatának kidolgozásában, aminek segítségével szintén az Enigma üzeneteit kódolták vissza. Ezek az elektromechanikai eszközözök, az ún. "Enigma-gépek" képesek voltak nagy sebességű számításokat végezni, hogy lehetséges kulcsokat állítsanak elő az Enigma üzeneteinek blokkolására. Az Enigma kódjainak megfejtése döntő jelentőségű volt a németek legyőzésében!
Turing ez irányú munkássága az 1970-es évekig titokban maradtak, csak legközelebbi barátai tudtak erről.
Munka a korai számítógépen, a Turing-teszt
1945 és 1948 között a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban dolgozott, az ACE (Automatic Computing Engine) programon dolgozott és elméleti munkákat publikál: programozásról, neurális hálókról, mesterséges intelligenciáról. Közben atletizál is, főként fut: az 1948-as londoni olimpián való részvételét sérülés hiúsítja meg. 1949-ben a Manchesteri Egyetem számítástechnikai laboratórium igazgatójának nevezték ki, ahol a legkorábbi igazi számítógépek egyikének, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dolgozott. Ez idő alatt folytatta elméleti munkáját, és a “Számítógépek és az intelligencia” című munkájában (Mind, 1950), a gépi intelligenciát tesztelendő imitációs játékot (Turing-teszt) vázolta fel.
1952-ben Turing egy sakk-programot írt. Mivel a számítógépet nem érezte elég gyorsnak a futtatásához, ő maga szimulált egy komputert, ami körülbelül fél órát gondolkodott egy lépésen. Egy játszmát megörökítettek, a program veszített Turing egy kollégájával szemben.
Üldöztetése homoszexualitása miatt, halála
Homoszexualitása miatti üldöztetése kettétörte kairrierjét. 1952-ben, férfi szeretője segített bűnrészesként betörni Turing házába és előzetes letartóztatásba helyezték lopás miatt. Turing elment a rendőrségre és jelentette a bűncselekményt. A rendőrségi nyomozás eredményeképpen megvádolták "szeméremsértésért és szexuális perverzióért” a szodómia-törvény alapján, a védelem lehetőségét meg sem adva elítélték. A büntetés kegyetlen volt: a libidót semlegesítő orvosi beavatkozásnak vetették alá! (Turing inkább ezt választotta a börtön helyett.) A kezelés egy évig tartott, mellékhatásként mellnövekedés lépett fel… 1954-ben öngyilkos lett, megevett egy ciánnal mérgezett almát. Egyesek szerint mérgezés történt, amit öngyilkosságnak igyekeztek feltüntetni. A halottkém jelentése szerint is öngyilkosság történt. Édesanyja kitartóan vitatta, hogy a nyomozás csupán a laboratóriumban kémiai anyagok hanyag tárolását állapította meg. 2009 szeptemberében Gordon Brown brit miniszterelnök utólagosan bocsánatot kért Alan Turingtól a bánásmód miatt.
Lásd még
- A Turing-díj, amit a ACM ítél oda annak, aki a legtöbbel járul hozzá a számítógépes közösség fejlődéséért
Külső hivatkozások
- A MacTutor Turing-életrajza
- Turing rövid életrajza
- Egy rövidebb életrajz
- Alan Turing – A digitális elme felé: 1. rész
- A számítógép és az intelligencia (a cikk teljes szövege)
