Partíció
A HupWiki-ből...
Mi az a Partíció
A paríciók a háttértárolók (főként merevlemezek) önmagukban fizikailag folytonosan elhelyezkedő, de egymástól elválasztott részei.
Egy háttértároló eszköz particionálására (partíciókra való felosztására) többféle program áll rendelkezésünkre minden rendszeren. Particionálás után minden újonnan létrehozott (vagy megváltoztatott) partíciót formázni kell, így az addigi adatok törlődnek (kivétel ez alól, ha a program elég "intelligens", és adatvesztés nélkül szervezi újra az adatokat pl.: Partition Magic).
A partíciók külön-külön formázhatók, és minden tekintetben úgy viselkednek, mintha a többitől független merevlemezek lennének.
Minden partíción külön filerendszer van, így oldható meg az, hogy egy gépen több operációs rendszer legyen, ugyanis a legtöbb rendszer saját partíciót (v. partíciókat) igényel (saját filerendszerrel).
A partíciókra osztás azért is hasznos, mert szükség esetén egyik partíciót használhatjuk a másik tartalmának megőrzésére, amíg azt formázzuk (pl. egy hiba miatt).
Partícók alapvető típusai:
A partíciók elhelyezkedését leíró adatokat a partíciós tábla tárolja (PC-n). Ez egy nagyon kicsi, néhány byte-os táblázat az MBR-ben, vagy a kiterjesztett partíció első szektorában. (Lásd: PC boot folyamat )
Igazából a kiterjesztett partíció további (egy v. több) kiterjesztett, de tovább nem bontható partíciót tartalmaz. (A továbbiakban a kiterjesztett szó ezeke az al-partíciókta utal.)
Elvileg minden kiterjesztett partíció "nem boot-olható", de ez csak elv, így bizonyos rendszerekben (pl. Linux) gond nélkül átléphető.
A nem boot-olható partíciók lehetnek speciálisak is, pl: swap területet lehet rajtuk kialakítani.
FIXME pontosítást, bővítést igényelhet
