Clipper
A HupWiki-ből...
A Clipper egy programozási nyelv, amelyet programok fejlesztésére használtak, amelyek elsősorban DOS alatt futottak. Noha egy erőteljes általános célú programozási nyelv, elsősorban adatbázis-kezelő/üzleti alkalmazásokat készítettek vele.
A Clippert eredetileg 1985-ben hozták létre, mint dBase III fordítóprogramot, ami akkoriban nagyon népszerű adatbázis-nyelv volt. A dBase kód lefordításának eredményeként az addig interpretált kódból pszeudokód lett, amelyet egy virtuális gép hajtott végre. A pszeudokód gyorsabb, mint az interpretálás, de még mindig nem olyan gyors, mint a natív gépi kód. A Clippert a Nantucket Corporation hozta létre, aztán később eladta a Computer Associates-nek. 2002 április 22.-én a Computer Associates és a GrafX Software bejelentette, hogy elfogadtak egy Fejlesztési, Licenszelési, és Marketing Egyezményt két programozási nyelvükre -- a CA-Clipperre, és a CA-Visual Objects-re.
Ahogy a termék érett, továbbra is DOS-os eszköz maradt sok évig, de átvett bizonyos elemeket a C programozási nyelvből, és a Pascal-ból, valamint az objektum-orientált programozásból. Megjelent továbbá a kódblokk adattípus, ami egy hibrid koncepció a dBase makrókból, avagy string-kiértékelésből, és a függvénymutatókból összegyúrva. Ez sokkal erőteljesebb lett az eredetinél. A Nantucket Aspen projektje később Visual Objects-sé érett, és natív Windowsos kódot fordított.
2006-ban a Clipper nyelvet aktívan implementálják és bővítik, több szervezet és szállító is. Vannak ingyenes változatok, mint a CLIP, a Harbour, az xHarbour, és végül, de nem utolsósorban a magyar fejlesztésű CCC, de vannak fizetős megoldások is, mint az XBase++ és a FlagShip.
Sok mai (2006-os) megoldás hordozható (DOS, Windows, Linux, 32 és 64 bit, Unix, és OS X), rengeteg nyelvi kiterjesztést támogatnak, és jelentősen bővítették a runtime library-ket is. Készítettek rengeteg Cserélhető Adatbázis-Motort is (RDD), amelyek sok népszerű formátumot támogatnak (DBF, DBFNTX, DBFCDX, MachSix, SQL, stb.). Ezek az új implementációk igyekszenek teljesen kompatibilisek maradni a standard dBase/xBase szintaktikával, de emellett objektum-orientált kiegészítéseket is kínálnak, és olyan elemeket, mint például az sqlExecute().
2006-ban élő Usenet Newsgroup-ok a comp.lang.clipper és a comp.lang.clipper.visual-objects.
Forrás: Wikipedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Clipper_programming_language
