Acorn
A HupWiki-ből...
A világon talán az egyik legérdekesebb számítógépgyártó. Eleinte kis gépeket gyártottak, létüket nem utolsósorban a Acorn BBC sorozatnak köszönhették, melyek gyakorlatilag egy nagy "állami" megrendelés eredménye voltak, az "információs társadalom" létrehozásához - noha nem értek el akkora sikert ("csak" negyedmilliós példányszám körül mozgott), mint a francia Minitel (talán mert nem kapcsolódtak annyira szorosan a távközléshez - az ECONETet leszámítva). A gép fénykora talán 1987 volt, amikor a 32 bites gép grafikus felülete már taskbart (igen a tálca ami a Microsoft Windows 95-ben jelent meg) is tartalmazott valódi tasklistával (noha nem támogatta a többszálúságot).
Az Acorn BBC sorozata talán az első valódi multimédiás gép volt: egy SCSI buszra illesztett Philips CD-t kezelt, egy olyan LVROM-ot, mely a 80-as évek pillanatképét, a "domesday"-t tartalmazta. Noha sok iskola kapott belőle mégis kudarc lett, és a BBC kiszállt. Érdekes problémaként vetődött fel nemrég, hogy hogyan menthető meg a 80-as évek digitális domesday archívuma, hiszen semmilyen azóta elkészült hardverrel nem olvasható (szemben a pergamenre archívált római kori népszamlálási adatokkal).
A cég helyzetét az is nehezítette, hogy az Intel is beintett: megtagadta az akkor új processzorainak szállítását - a 80286-ét. Az Acorn ezért saját processzor fejlesztésébe fogott. A processzor kísértetiesen hasonlított az akkori Motorola elképzelésekhez - nem véletlenül, hiszen a korábbi Acorn gépeket ez utóbbiakra (6502) építétték. 1985-re már elkészült az első Acorn RISC processzor. Később többen licencelték az ARM-ot tőle, ám végül az Intel vásárolta fel a StrongArm-ot, melyet ma Xscale néven értékesít (sors fintora). Ma a beágyazott rendszereknek köszönhetően talán a világon a legtöbb processzor Acorn RISC alapú.
A cég másik ágazatának is hasonlóan sikeres - ám szomorú végű története van. A szofveres részleg miután létrehozta a RiscOS-t, mely egy multitaskos egyfelhasználós felhasználóbarát rendszer, gyakorlatilag megszűnt. Akkor még nem is GUI-ként, hanem WIMP-ként emlegettek a grafikus felületet, messze megelőzve az ismert ellenfeleket. Az operációs rendszer elhalt a gazdagéppel együtt. Az itthon talán műhold-dekodereiről ismert Pace tulajdonában van ma.
Fontosabb fejlesztései:
