XFS

A HupWiki-ből...

XFS
Fejlesztő SGI
Teljes név XFS
Megjelenés 1994 (IRIX v5.3)
Állapota stabil
Eredeti OS IRIX
Partíció ID 0x83
Struktúra
Könyvtár struktúra B+ fa
File allokáció B+ fa
Bad blokk Nincs
Korlátok
Max. file méret 8 exabájt (mínusz 1 bájt)
Max. file szám Ismeretlen
Max. filenév méret 255 bájt
Max. kötetméret 16 exabájt
Filenév kar. készlet Összes bájt, kivéve a NUL és '/'
Képességek
Dates recorded Támogatott
Date range Ismeretlen
Date resolution 1 ns
Forks Nincs
Attribútumok POSIX, kiterjesztett attribútumok
FS jogok POSIX, ACL
Tömörítés Nincs
Titkosítás Nincs
Támogatott OS-ek IRIX, Linux, FreeBSD (csak olvasható)

Az SGI nagy teljesítményű 64 bites naplózó fájlrendszere, amit eredetileg IRIX-hez fejlesztettek, de később portolták Linux-ra is, illetve FreeBSD-n is elérhető csak olvasható módban. Különösen hatékony a nagy fájlok kezelésében és a kiegyensúlyozott adatátvitelben.

Tartalomjegyzék

Története

Az első publikus változata 1994-ben jelent meg az IRIX 5.3-as verziójában. 2000 márciusában az SGI GPL alatt kiadta a forráskódját. A Linux-ra portolt első stabil, 1.0-s verzió 2001 májusában jelent meg, 2002 szeptemberében pedig beolvasztották a 2.5.36-os kernelbe (referencia), majd a 2004 februárjában megjelent 2.4.25-ös kernelbe is bekerült (referencia).

Előnyei

  • Allokációs csoportokat használ, növelve a skálázhatóságot és a párhuzamos I/O teljesítményt.
  • Létrehozáskor a blokkméret 512 bájt és 64 kB között változtatható (mkfs.xfs).
  • Késleltetett allokáció a töredezettség csökkentéséhez és a nagyobb teljesítményhez.
  • Kiterjesztett attribútumok használatának támogatása.
  • Garantált I/O ráta, hogy az alkalmazások sávszélességet foglalhassanak le maguknak.
  • Úgynevezett realtime szakasz hozható létre például multimédiás tartalmak kiszolgáláshoz.
  • Freeze, azaz szüneteltethető a hozzáférés a fájlrendszerhez, ami hasznos például snapshot készítés előtt (xfs_freeze).
  • Valósidejű defragmentálás (xfs_fsr).
  • Valósidejű átméretezés, csak növelés (xfs_growfs).
  • Natív biztonsági mentést és visszaállítást végző segédprogramok tartoznak hozzá (xfsdump és xfsrestore).

Hátrányai

  • Törölt adatok visszaállítása (undelete) csak Microsoft Windows alatt futó kereskedelmi alkalmazásokkal lehetséges:
  • Rendszerbetöltő (bootloader) nem telepíthető XFS partícióra, csak MBR-be, mivel az XFS superblock a 0. blokktól kezdődik az IRIX-es XFS-el való kompatibilitás megőrzése miatt.
  • Valósidejű átméretezés (online resize) során nem csökkenthető a mérete.
  • Csak metaadat naplózást (metadata journaling) végez, ezért ajánlott szünetmentes áramforrást használni.
  • A célnak megfelelő létrehozása hozzáértést igényel az mkfs.xfs számtalan opciója miatt és mert az alapértelmezett opciók nem minden esetben optimálisak.

Optimalizálás általános célú használathoz

  • Létrehozáskor:
    • mkfs.xfs -l size=128m,lazy-count=1 /dev/eszköznév
  • Mountnál:
    • mount -t xfs -o noatime,nobarrier,logbsize=256k /dev/eszköznév /könyvtárnév
  • Fstab-ba:
    • /dev/eszköznév /könyvtárnév xfs noatime,nobarrier,logbsize=256k 0 0
  • Szükség esetén a Linux kernel paramétereinél:
    • ... root=/dev/eszköznév rootflags=nobarrier,logbsize=256k ro

Defragmentálás

  • Töredezettség kiíratása:
    • xfs_db -r -c frag /dev/eszköznév
  • Defragmentálás elindítása (mountolást követően):
    • xfs_fsr -v /könyvtárnév

Megjegyzés: A használatban lévő fájlokat az xfs_fsr átugorja, akkor is ha töredezettek. Ha gyökér fájlrendszerről van szó, ahol sok a használat alatt lévő fájl, érdemes például Live CD-ről futtatni az xfs_fsr segédprogramot.

Külső hivatkozások

Személyes eszközök