Robert M. Love

A HupWiki-ből...

Robert M. Love korábban a preemptív kernelpatch karbantartója, jelenleg is aktív kernel hacker. Hét éve használ Linuxot, és több munkájával járult hozzá a stabil 2.6-os kernel fejlesztéséhez.

Robert Love jelenleg számítástechnikai tanulmányokat folytat, és matematikát tanul a kaliforniai Gainesville egyetemén. A floridai Fort Lauderdale-ből származik. Pembroke Pines-ban született és ott is nevelkedett. Egyelőre nem nős, de van egy gyönyörű barátnője ( állítja Ő :-) ). Az érdeklődési köre a programozás terén az operációs rendszerek, és a tudományos/matematikai számítások. Várhatóan a 2004-es évben befejezi egyetemi tanulmányait.

A Linuxszal 1994-ben ismerkedett meg közelebbről. Az 1.0-ás Linux kernellel kezdte a Linuxszal való ismerkedést. Azelőtt nem találkozott semmilyen Unix jellegű operációs rendszerrel. Akkor kapott az édesanyjától egy 386sx típusú számítógépet, amelyre egy beta Windows 95-öt telepített. Komolyabban a Linuxot a 2.0-ás kernelnél kezdte el használni, majd a 2.2-es kernel idején teljesen felhagyott a többi operációs rendszerrel, és azóta csak a Linuxot.

Hogy mik az okok amiért a Linux felé fordult?

Elmondása szerint a Linux egy stabil, erős, robosztus rendszer, jó köré fejlesztett alkalmazásokkal. De a legfőbb ok az, hogy mint a legtöbb hacker, szeret játszani a rendszerével, és szereti azt a közösséget amely a Linux fejlesztését övezi.

Love mikor elkezdte használni az 1.0-ás Linux kernelt először elment a kedve az egésztől. Nehéz volt telepíteni, és semmi sem működött elsőre. Aztán szerencsére a Linux fejlődése 1994/1995 táján a Linux erőteljes fejlődésnek indult. Ekkor az SLS és a Slackware már jól felépített, stabil disztribúciókat terjesztett. Love a Slackware 2.0-val kezdett foglalkozni. Annak idején azt le lehetett tölteni telepíthető diskset formájában. A diskset-ek számozva voltak, az 'A' jelű disk tartalmazta az operációs rendszer 'magját', az 'N' jelű volt a network és így tovább.

Ekkor a Linux már tartalmazott hálózati támogatást, volt X szervere (XFree86 2.0), és számos hardware eszközzel képes volt együttműködni. A legnagyobb probléma a Linuxszal akkortájt az volt, hogy gyenge volt a dokumentációja, és ennek egyenes következménye volt az, hogy körülményes volt a telepítése. Love az első alkalmakkor nem tudta telepíteni a PPP-t (Point to Point Protocol), és ez egy kicsit elvette a kedvét. Akkor kicsit elfordult a Linux -tól.

Love a 2.6-os kernel fejlesztésének idején egy olyan kernelpatchen dolgozott, amelynek a célja, hogy a Linux kernelt amennyire lehet preemptívvé (időosztásos) tegye. A kernel ha együttműködő módban működik, akkor folyamatok nem tudnak más folyamatokat maguk elé engedni. Az általa fejlesztett patch lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb prioritással futó processzek a magasabb prioritásúak elé kerüljenek, megakadályozva, hogy azok igényeik szerint foglalják le a processzort. Ezzel nagymértékben csökkenthető a rendszer késedelmi ideje (latency), és egyben egyidőben megnő a rendszer válaszadási képessége. A patch-en eredetileg a MontaVista nevű cég dolgozott, és Love csak később csöppent bele a fejlesztésbe. A preemptív kernelpatch része a 2.6-os Linux kernelnek.

Külső hivatkozások

Személyes eszközök