Fordítás HOGYAN/Helyesírás

A HupWiki-ből...

Bevezetés
Helyesírás
Nyelvhelyesség
Stílus
Szavak és kifejezések
Gyakori hibák
Technikai részletek
Külső hivatkozások

Tartalomjegyzék

A magyar helyesírás ismerete, fordítókról lévén szó, egyike a legalapvetőbb követelményeknek. A mindenre kiterjedő útmutatás nem is lehet ennek a rövid ismertetőnek a feladata, a legtöbb gondot okozó témakörökre mégis fel szeretnénk hívni a figyelmet, megemlítve a legfontosabb szabályokat. Bárminemű kétely esetén – és egyébként is – tudjuk ajánlani „A magyar helyesírás szabályai” című könyvet. A jelenleg érvényben lévő szabályzat 1984-ben készült, körülbelül évente jelenik meg új lenyomat belőle, amelyek időnként példaanyagukban frissülnek.

-val, -vel

Népbetegség a -val, -vel rag és a teljes hasonulás hibás használata. Pedig nincsen szó másról, mint arról, hogy egy meg egy az kettő, illetve kettőből egy az egy. Ha egyszer azt mondjuk, hogy egy és hogy eggyel, akkor a kettő különbsége az, hogy gyel, tehát a leírt alak 1-gyel. Ha azt mondjuk, hogy necckép és neccképpel, akkor a kettő különbsége pel, tehát a helyes leírt alak Netscape-pel lesz. Ha azt mondjuk, hogy százalék és százalékkal (és egyszer sem mondjuk sem azt, hogy százalékk, sem azt, hogy százalékal), akkor a kettő különbsége kal, vagyis a leírt alak %-kal lesz. A lényeg az, hogy a ragot mindig a szó kiejtett alakjához, és nem a leírthoz kell igazítani, figyelve a szimpla és dupla mássalhangzók kiejtésében is érezhető különbségre.

A -val, -vel, valamint a -vá, -vé rag v betűje, amennyiben a szótő kiejtése mássalhangzóra végződik, a kiejtett (és nem a leírt) záró mássalhangzóhoz hasonul. Lássunk példákat a helyes használatra:

 * 1-gyel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 10-zel, 20-szal, 30-cal, 100-zal, 1000-rel, ...
 * Linuxszal, Windowszal, YaST-tal, Netscape-pel, Internet Explorerrel, Oracle-lel, Macintoshsal, X-szel, GNOME-mal, StarOffice-szal, ...
 * %-kal (százalékkal), @-cal (kukaccal), ...
 * n-nel, 2n-nel (kettő az n-edikennel), n3-nal (n a harmadikonnal) vagy n3-nel (n a köbönnel) vagy n3-bel (n köbbel), esetleg n3-mal (n ad hárommal), de mindenképpen az egyik lehetséges kiejtéshez kell a ragot igazítanunk, ...

Sok esetben nem egyértelmű, hogy milyen hangzóra is végződik az angol szó kiejtése. Az írásban s-re végződ angol szavak kiejtése általában z hanggal végződik (pl. windows), de vannak szavak, melyek kiejtése sz-szel zárul (pl. case). Nem egyértelmű az sem, hogy például az Apple kiejtése l vagy ö hangra, a delay kiejtése é vagy j hangra végződik stb. Ilyenkor törekedjünk a kerülő megfogalmazásra, hogy a kérdéses szó ne kapjon ragot (például delay-jel helyett delay kapcsolóval, Apple-lel helyett Apple számítógéppel, use case-szel helyett use case diagrammal).

Egybeírás, különírás

Az alanyos, minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban lévő szókapcsolatokat (tehát azokat, amelyekben az összetétel tagjai között alanyi, illetve mennyiség- vagy minőségjelzői kapcsolat van) általában külön írjuk: gondatlanság okozta kár (alanyos), jobb oldal (minőségjelzős), száz forint (mennyiségjelzős).

  • Mindhárom típusú szerkezetet egybeírjuk azonban, ha az összetétel jelentése eltér a tagok jelentésének összegétől: nyakatekert <> kitekert nyakú (alanyos), gyorsvonat <> gyors vonat (minőségjelzős), háromszög <> három szög (mennyiségjelzős).
  • A hagyomány szerint számos ilyen szerkezetet egybe írunk jelentésváltozás nélkül is: napsütötte (táj), szúette (bútor) (alanyos), nagyfokú (udvariatlanság), útitárs (minőségjelzős).
  • A jelzőként szolgáló mennyiségjelzős kapcsolatokat abban az esetben írjuk egybe, ha az összetétel mindkét tagja egyszerű (azaz nem összetett) szó: százéves ember, nyolcbites egység, ötnapos csecsemő.
  • Ha azonban akár az egyik, akár a másik tag összetett szó, a szerkezet külön írandó: százöt éves ember, nyolc megabites egység, öt hónapos gyermek.
  • Nagyjából ugyanez a szabály alkalmazható az anyagnévi jelzős kapcsolatoknál is: bőrtárca, betongerenda, de: bőr pénztárca, vasbeton gerenda.


A tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatokat, amennyiben ezt a kapcsolatot külön rag nem jelzi, általában egybeírjuk: munkavállaló (tárgyas, ti. munkát vállaló), munkatárs (határozós, ti. társ a munkában), disznóhús (birtokos, ti. a disznó húsa). Bizonyos esetekben nem is egyértelmű a szókapcsolat típusa, pl. mindentudó, titokőrző (lehet tárgyas, ti. mindent tudó, titkot őrző, vagy birtokos, ti. mindennek a tudója, a titoknak az őrzője).

  • Ha ugyanezt a fogalmat jelölt kapcsolat fejezi ki, akkor ez külön írandó: munkát vállaló, munkába lép, a disznó húsa.
  • A raggal jelölt szerkezeteket is egybeírjuk azonban, ha az összetétel révén a szerkezet jelentése megváltozik: jótáll, ágrólszakadt, barátfüle.


Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek igen hosszú szerkezetek. Ezek írásmódjára a következő szabály vonatkozik:

  • A két egyszerű szóból keletkezett összetételeket egybeírjuk: paradicsomsaláta, teljesítménynövekedés.
  • A többszörösen összetett, vagyis kettőnél több szóból létrejött szavakat is általában egybeírjuk: cseppkőbarlang, úttörővasút.
  • A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerő-nyilvántartás, csapatzászló-avatás.
  • Ez utóbbi esetben az igekötő csak akkor számít külön összetételi tagnak, ha két vagy több szótagból áll: befogadóképesség, előadó-művészet.


Az egybeírás–különírás témakörében még egy szabályt, az egyik úgynevezett mozgószabályt érdemes megemlíteni. E szerint ha egy külön vagy kötőjellel írt szókapcsolathoz olyan utótag járul, amely az egészhez tartozik hozzá, akkor az új szerkezetben ezt az előbbi szókapcsolatot egybeírjuk, és ehhez kötőjellel kapcsoljuk az utótagot. Például: hideg víz, de: hidegvíz-csap; hálózati kábel, de: hálózatikábel-csere.


Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az angol (és sok más) nyelv szerkezetéből és szóalkotási módszereiből következően az eredeti szöveg tükörfordítása esetén igen könnyen keletkeznek sokszorosan összetett és rendkívül hosszú szörnyetegek. A fényképezőgépállványtoktartóanyacsavarfejalátétgumilapocska-készlet típusú szavak helyesírási szempontból nem számítanak hibásnak, de ha egy mód van rá, tanácsoljuk és kérjük az összes bonyolult, kicsit is döcögő szerkezetet átfogalmazni.

A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: IP-cím, DHCP-kiszolgáló, X-szerver, Mozilla-ablak stb.

Nem kötőjelesek a következők: XFree86 kiszolgáló, TCP/IP protokoll stb., hiszen itt bizonyos dolgok (kiszolgáló, protokoll) egy adott névvel ellátott típusáról van szó.

Írásjelek

Az írásjelekkel kapcsolatos szabályok közül is csupán azokat említjük meg, amelyek az eddigiekben viszonylag gyakran okoztak gondot.

A vessző

Az egyik leggyakoribb hibaforrás az és, vagy, s és meg kötőszó előtti vessző. A helyesírási szabályzat szerint ha egy ilyen kötőszó két azonos szerepű mondatrész között áll, akkor előtte nem található vessző. Például: A vacsorán levest, húst és desszertet szolgáltak fel. (Ugyanezen ok miatt a felsorolásban lévő stb. elé sem teszünk vesszőt, hiszen ez a s a többi kifejezés rövidítése.)

Kötelező azonban a vessző kitétele, ha a kötőszó két tagmondat határán található. Például: A pincér az asztalra helyezte a tálat, és szó nélkül eltűnt.

Bizonyos esetekben nehézséget okozhat annak eldöntése, hogy a kötőszó azonos mondatrészeket vagy külön tagmondatokat határol. A tapasztalat szerint azonban a legtöbb ilyen problémát a mondat pontatlan szerkesztése okozza, és egy másik kötőszó gyakran megoldja a gondot.

Például:

 A cím kerül a számlálóba és az ehhez tartozó utasítás a regiszterbe.

Ehelyett sokkal tisztább és gördülékenyebb megoldás a következő:

 A cím kerül a számlálóba, az ehhez tartozó utasítás pedig [/meg] a regiszterbe. 

Az illetve szó előtt mindig van vessző.

Írásjel felszólító mondat végén

Az általános iskolában megtanították, hogy felszólító mondat végére felkiáltójelet teszünk. Ez nem mindig van így. Felkiáltó és óhajtó mondat végén valóban általában felkiáltójel található. Felszólító mondat végére is felkiáltójelet teszünk, ha például párbeszédben hangzik el a felszólítás. Dokumentáció jellegű könyvben azonban sohasem. Ahelyett, hogy „Nyissuk meg a fájlt!”, azt kell írni, hogy „Nyissuk meg a fájlt.”. Szakácskönyvben sem írják azt, hogy „Végy két tojást!”, csak azt, hogy „Végy két tojást.”. Természetesen felkiáltó mondat végén a könyvekben is a felkiáltójelet használunk. „Figyelem! Ezzel tönkreteheti monitorát!

Írásjel összetett mondat végén

Összetett mondat végén mindig a főmondathoz igazítjuk az írásjelet.

 Nézzük meg, hogy az xblast csomag telepítve van-e.

Ez nem kérdő mondat. Nem kérdezzük meg a felhasználót, hogy telepítve van-e az xblast. Megkérjük őt, hogy ezt derítse ki. Ez tehát egy felszólító mondat, és ennek megfelelően pontot vagy felkiáltójelet teszünk a végére.

A fenti mondat kérdőjellel is értelmes lehet, de nem könyvben vagy program fordításában. Ha ketten arról tanakodnak, hogy vajon egyáltalán megnézzék-e, hogy telepítve van-e a csomag, akkor hangozhat el egyikőjük szájából ez a mondat kérdő hangsúllyal (értsd: a „nézzük meg” tagmondat is kérdő hangsúlyú). Ilyenkor nem megkéri a másikat, hogy adják ki az „rpm -q xblast” vagy „dpkg -s xblast” parancsot, hanem megkérdezi tőle, hogy szerinte egyáltalán van-e értelme bepötyögni ezt a parancsot. (És igen, az előző mondat is egy kijelentő mondat volt.)

Vízszintes vonal

Írógépen több jelet is a kötőjel (-, diviz) karakterrel jelölnek, de ma már lehetőség van ennél pontosabb írásjelhasználatra is.

Kötőjel (-, diviz)

Használható

  • bizonyos esetekben toldalékolás;
  • egyes szóösszetételek határának;
  • tulajdonnevek képzőszerű utótagjainak kötésének;
  • elválasztás (számítógépen hagyományos kötőjel begépelésével nem használjuk);
  • hozzávetőleges számintervallumok (már 3-400 gigabyte-os merevlemezek is vannak) jelölésére.

Nagykötőjel (, &ndash;, félkvirtmínusz)

Viszonylatok, valamettől valameddig viszonyt kifejező szókapcsolatok, intervallumok jelölésére: Budapest–Hegyeshalom vasútvonal, Neumann u. 4–6., 0–50 km/h.

Két vagy több nép, nyelv vagy tulajdonnév kapcsolatának kifejezése: Angol–magyar kéziszótár, Andrásfai–Erdős–Freud-féle kiadvány.

Géptípusok betű- és számjelzése közé: MINSZK–22-vel (toldalék kötőjellel), RAZDAN–3 számítógéppel.

De kivételesen MINSZK–22 – RAZDAN–3 inkompatibilitás.

Gondolatjel (, &ndash;, félkvirtmínusz)

A gondolatjel formailag az elé és mögé tapadó szóközben tér el a nagykötőjeltől. A brit tipográfiából ismert kvirtmínuszt (—) nem használjuk.

Használható

  • bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsorok elválasztására, a mondatvégi írásjelt követően;
  • közbevetés – melyet vesszőkkel vagy zárójelekkel is keretezhetünk – jelölésére;
  • idézetek, párbeszédek szedésére.

Mínuszjel (, &minus;)

Negatív előjel és kivonás jelölésére használjuk. Elvileg illeszkedik az összeadásjel megjelenéséhez. −3, 3 − (1 + 2)

Felsorolások helyesírása

Ha a felsorolás egyes elemei önálló mondatot alkotnak, minden tagot nagybetűvel kezdünk, és minden tag végére pont kerül.

 Ha be szeretnénk zárni az ablakot, hajtsuk végre a következő műveleteket:
 *Fogjuk meg az egeret.
 *Vigyük a mutatót az OK gomb fölé.
 *Nyomjuk le az egér bal oldali gombját.

Ha a felsorolást bevezető mondat és a felsorolás elemei együtt alkotnak egy mondatot, akkor a felsorolás elemeit kisbetűvel kezdjük, a tagok végére pontosvessző kerül, a felsorolás utolsó tagját pedig pont zárja.

 Az ablak bezárásához:
 * fogjuk meg az egeret;
 * vigyük a mutatót az OK gomb fölé;
 * nyomjuk le az egér bal oldali gombját.

Ha az elemek egyáltalán nem alkotnak mondatot, akkor a felsorolás tagjai nagybetűvel kezdődnek, de a végükre nem kerül írásjel.

 Az ablak bezárásának kellékei:
 * Egér
 * Mutató
 * Bal oldali gomb

Pont a szám után

A számmal írt sorszámnevek után minden esetben pont áll: 3. osztály, 3.-os tanuló, XI. kerület. Különösen ügyelni kell erre a szabályra a lépéssorozatok számozásánál, itt ugyanis az angol általában nem teszi ki a pontot.

Ugyanez érvényes a számmal írt dátum minden elemére is: 1997. XI. 12.

Az évszámot követő pont elhagyandó, ha az évszámot

  • névutó, vagy névutóból képzett melléknév követi; 1848 előtt
  • kötőjellel kapcsolt toldalék követi; 1849-ben, (ez napot jelölő számra is érvényes október 6-án)
  • az évszám egy birtokos szerkezet eleme; 1969 nyara
  • az évszám a mondat alanya. 1991 a Linux születésének éve

Idegen szavak helyesírása

A programokban előforduló idegen szavak leírásával kapcsolatban, lévén vagy lefordítjuk, vagy eredeti alakjukban vesszük át őket, általában csak a toldalékolás jelent gondot. Erre nézve egy szabályt és egy ajánlást említenénk meg:

Ha az idegen írásmód szerint írt szó végén néma betű áll, illetve az utolsó kiejtett hangot a magyarban szokatlan betűcsoport jelöli, akkor a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz:


 Netscape-et, Netscape-pel, Office-t, joe-ban stb. 

Egyéb esetekben a toldalék általában közvetlenül kötődik a szóhoz:

 Linuxot, Linuxszal, Windowst, Windowszal, Windowsban, Macintoshsal, promptot, prompttal, Explorert, Midnight Commanderben, Emacsben, Emacsszel, floppyt stb. 

Az idegen szavak ragozása időnként kényelmetlen, például mert nem ismert, illetve nem egyértelmű a kiejtésük. Nyugodtan használhatjuk a következő szerkezeteket:

 Emacs szövegszerkesztőben, Windows operációs rendszerben stb.

A számítástechnikai szövegekben igen sok angol betűszó (pl. TCP/IP) szerepel, és a tapasztalat szerint ezek ragozása sem mindig mentes a kétségektől. Két általános tanács adható:

  • Lehetőleg próbáljuk elkerülni a betűszavak ragozását – ez a mondat megfelelő szerkesztésével sokszor megoldható.
  • Ha mégis elkerülhetetlen ragozni, lehetőleg a szó magyar kiejtési szabálya szerinti toldalékot válasszuk: WAN-nal, nem pedig WAN-nel. Ettől csak akkor térjünk el, ha az illető szó angol hangalakja már teljesen meggyökeresedett – legalább a szaknyelvben: DOS-szal (nem DOS-sal).

A cím

A címekkel kapcsolatban is megemlítenénk két alapszabályt:

  • Legyen szó akár egy teljes mondat értékével bíró címről, végére semmi esetre sem kerül pont. Ha a cím esetleg több mondatos, akkor az utolsót megelőző mondatokat ponttal zárjuk.
  • Az angoltól eltérően a magyar címben csak az első szó kezdődik nagybetűvel, a többi, ha nincs rá különleges ok, marad kisbetűs. (Ez alól kivétel az időszaki kiadványok állandó címe.)

Számjegyek tagolása, mértékegységek

A programok dokumentációjában helyenként nagyon sok szám van, és sajnos sokan még csak nem is gondolnak arra, hogy ezek helyesírása is eltérhet az angol normáktól. Két lényeges különbség van:

A négyjegyű számokat (az angollal ellentétben) nem kell megtörni:


 9,600b/s (angol) – 9600 b/s (magyar) 

Az öt és annál többjegyű számokat nem vesszővel, hanem szóközzel (mégpedig – ahol van rá lehetőség – kötött szóközzel [ ]) kell tagolni:

 14,000b/s (angol) – 14 000 b/s (magyar) 

A mértékegységek legalább ilyen gyakoriak. Az angollal szembeni legfontosabb különbség, hogy a szám és a mértékegységet jelölő rövidítés közé (kötött) szóközt kell tenni: 100 Mb/s (nem 100Mb/s).

Tulajdonnévből képzett melléknév

A mellékneveket kisbetűvel írjuk, ily módon az egyszavas tulajdonnévből származó mellékneveket is: linuxos, windowsos, ...

Ha a tulajdonnév két vagy több szóból áll, akkor viszont minden szavát nagybetűvel írjuk, és kötőjelet teszünk a képző elé:

 UHU Linux-os, Windows NT-s, ...

Az imént látott kötőjel csak képzőkre vonatkozik (melyek a szófajt melléknévre változtatják), egyszerű ragokra nem. Tehát

 UHU Linuxot, UHU Linux-os.

Hangzóhosszabbodás

Ha rövid magánhangzóra végződik a szó, és rag illesztésekor ez a hangzó hosszúvá válik vagy ékezetet kap, akkor ezt írásban is tükrözni kell. Goethével, Coca-Colát, Oslóban, ...

Ez nem vonatkozik a csupa nagybetűvel írt betűszókra. BME-n, ELTE-n, MTA-val, ...

Balról jobbra

 Balról jobbra. Hétfőtől péntekig. Egytől egyig. Makótól Jeruzsálemig. Lépésről lépésre. Időről időre. Várva várt. Szebbnél szebb. Szemtől szembe. Fej fej mellett. ...

Nincsen kötőjel! Semmi nem indokolná, hogy legyen.

Anélkül, a nélkül

Különírjuk, ha az a vagy e egy (alanyra mutató) mutatószó, például:


 Elvesztette a füzetét, ezért a nélkül ment el az iskolába. 
 A nélkül a füzet nélkül...
 E helyett a darab helyett egy másikat játszanak.


Egybeírjuk, ha határozószó, vagyis ha az a vagy e nem értelmezhető mutatószóként, legfeljebb a másik tagmondat teljes egészére (azaz állítmányára) mutató mutatószóként (de ez már nyakatekert értelmezés). Ilyenkor hogy szokta követni a szót.


 Hazament anélkül, hogy elköszönt volna.
 Már megint játszol, ehelyett igazán csinálhatnál valami értelmesebbet.

A leggyakrabban rosszul írt szavak szótára

helyes használat magyarázat
0-s, 2.4.0-s kernel, 4.2.0-s X-kiszolgáló, 1.0-s UHU Linux Nincsen benne á betű. Minden más (nem 0-val végződő) szám után van kötőhangzó.
0-t, 1-et, 2-t ...
8 bites, 16 bites Külön írandó. Betűvel: nyolcbites, tizenhat bites.
addig Rövid i.
amíg Hosszú í.
aposztróf Hosszú ó.
attribútum Hosszú ú.
audio- Rövid o. Lásd video. Például: audio-CD.
bal oldal, bal oldali, bal oldalon két szó. (A politikai értelemben vett baloldal van egybe írva.)
baloldalt „Bal oldalon” értelemben egy szó.
bocsát Nincsen benne j betű.
címke Hosszú í.
egyelőre nincs benne n betű, a szónak semmi köze az egyenlő szóhoz. (Ha a tortát szeletelem, akkor azt tíz részre osztom, méghozzá tíz egyenlőre. De én biztos vagyok benne, hogy te nem ezt a szót akarod használni.)
elöl Valami nem hátul van, hanem elöl. Kezdjük elölről. Elöl ül a masiniszta...De:
elől Menekül valaki elől.
e-mail, e-mailen, e-mailezés Az e-mail szótő kötőjelet tartalmaz, a ragokat kötőjel nélkül kapcsoljuk.
e-mail cím, e-mail kapcsolat Külön.
ezenfelül, ezenkívül (és még, továbbá értelemben) Egy szó.
hajlékonylemez Egy szó.
internet Kis i, nem tulajdonnév. Régebben az volt, most már nem.
internetelérés Csak hat szótag, ezért egyben van.
internet-hozzáférés Kötőjellel.
irt (jelen idejű ige) Rövid i. Vírusirtó
kiváló Rövid i.
kíván, kíváncsi Hosszú í.
kisbetű Ha azt kell kifejezni, hogy abcde és nem ABCDE, akkor egy szó. Ha esetleg nagyítóval alig olvasható szövegről van szó, Mint Ez Itt (ami persze tartalmazhat kis- és és nagybetűket is), akkor ez a szöveg kis betűkkel van írva.
l. =lásd. Nem ld. és nem is lsd.. Ne használjuk, írjuk ki, hogy lásd.
licenc, licence, licencet, licenccel, licencel Nem licensz és nem is liszensz! (Az angol alak license, tehát például GPL = General Public License, ezt nem fordítjuk le magyarra.) A magyarba német közvetítéssel jutott.
merevlemez Egy szó.
minél Egy n. Minél több, annál jobb.
muszáj Pontos j, de egyébként se használjuk ezt a szót írott nyelvben.
partíció Hosszú í.
particionál, particionálás Rövid i.
pl. = például. A végén van pont, hamarabb nincs. Nem pld.. Lehetőleg inkább írd ki, hogy például.
projekt j és k betűkkel.
protokoll k, majd két l.
robusztus Középen u betűvel.
s a többi Három szóban, nem egybe.
semmilyen Két m.
szimbolikus Rövid o.
szintaxis x betűvel.
típus Hosszú í.
ún. A végén van pont, de a közepén nincs. Hosszú ú.
utána Egy n.
utolsó, utoljára Rövid o.
video- (videokártya, videomód, videomagnó, videokamera, video-CD) szóösszetételben, illetve jelzőként rövid o. Egyedül az önálló szóként, videomagnó értelemben elterjedt videó szó van hosszú ó-val.
vö. A végén van pont, de a közepén nincs.
Személyes eszközök