Debian és Ubuntu

A HupWiki-ből...

Az Ubuntu és a Debian szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az Ubuntu a Debian felépítésére és infrastruktúrájára támaszkodik, egy másfajta közösséggel és kiadási folyamattal.

Tartalomjegyzék

A Debianról

A Debian "a szikla, melynek tetejére az Ubuntut építették".

A Debian egy önkéntes projekt, célja egy GNU/Linux disztribúció kifejlesztése. Több mint egy évtizede indult, és nőtte ki magát, mára több, mint 1000 hivatalos fejlesztővel dolgozik és még több önkéntessel és külső segítővel. Magában foglal közel 17000 szabad és nyílt forrású alkalmazást és dokumentációt tartalmazó ún. csomagot.

A Debian története, adottságai és pozíciói bizonyos feladatok megoldására remekül alkalmassá teszik. Jól megérdemelt hírnevet szerzett az integrált csomagkezelésben és a nagyszámú szabad szoftver elérhetővé tételében is. Ezek révén a Debian az egyik legnagyobb Linux terjesztéssé vált.

Mint önkéntes szervezet, a Debian mindvégig kevésbé volt jó az adott időben történő, vagy kiszámítható kiadásokban. A Debian stabil kiadásai között jópár év telik el. A még ki nem adott változatokhoz nem nyújtanak biztonsági támogatást, és a gyakran változó csomagok a fejlesztőként történő használatot nehezíthetik. Bár ezek a hiányosságok jópár Debian felhasználónak nem fontosak, mégis jónéhány potenciális Debian felhasználót távol tarthatnak.

Manapság a Debian jóval több architektúrára van portolva, mint bármely más disztribúció, és a szabad szoftverek választékával és tetszőleges kombinálhatóságával igyekszik megfelelni felhasználóinak.

Az Ubuntu csapat azt reméli, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatosan elért eredményeivel még több felhasználót csábíthat egy Debian rendszerre.

Az Ubunturól

A Canonical támogatásával, az Ubuntu projekt megkísérli a Debian azon hiányosságait megoldani, amelyek jelenleg sok felhasználót távol tarthatnak a Debian használatától. Az Ubuntu egy Debian-alapú rendszert nyújt, gyakori idő alapú kiadásokkal, céges háttérrel és elérhetőséggel, és egy jól felépített munkaasztallal (desktop interface). Az Ubuntu ezt úgy nyújtja, hogy kiegészíti a Debiant biztonsági frissítésekkel, kiadásnál kritikus hibák javításával, egy konzisztens munkaasztallal, és legfeljebb féléves kiadási gyakorisággal, a szabad szoftveres világ legújabb állapotát visszaadva.

Az Ubuntu és a Debian

Az Ubuntu és a Debian független, de párhuzamos és szorosan kapcsolódó rendszerek. Az Ubuntu projekt szeretné kiegészíteni a Debian projektet az alábbi területeken:

  • Csomagok kiválasztása

Az Ubuntu nem nyújt biztonsági frissítést és professzionális támogatást minden szabad szoftveres világban elérhető szoftvercsomaghoz, de kiválaszt egy jól használható halmazt ezekből, melyek egy egyszerű és minden részletre kiterjedő munkaasztalt alkotnak, és ezeket támogatja.

Azon felhasználóknak, akik minden ismert és elérhető csomaghoz hozzá kívánnak férni, az Ubuntu nyújt egy "universe" nevű komponenst (ez a csomagok másik halmaza), ahonnan az Ubuntu felhasználók feltelepíthetnek bármely csomagot, amely a támogatott halmazból nem elérhető. A legtöbb csomag az Ubuntu universe-ből elérhető a Debianban is, azonban néhány más forrás is előfordulhat. Olvasd el az Ubuntu komponensek oldalt, ha kíváncsi vagy az Ubuntu terjesztés további részleteire.

  • Kiadások

Az Ubuntu minden hat hónapban készít egy kiadást, és ezeket a kiadásokat 18 hónapig támogatja biztonsági javításokkal, foltokkal a kritikus hibákhoz.

Amint az Ubuntu készül a kiadásra, "befagyasztunk" egy pillanatképet a Debian fejlesztői változatából ('sid'). Azért a 'sid' a kiindulási pontunk, hogy biztosíthassuk a szabadságunkat, a saját döntéseinket vehessük figyelembe a kiadási folyamat során, függetlenül a Debian saját kiadási procedúrájától. Ez amiatt szükséges, mert a kiadási kritériumaink merőben különbözőek a Debianétól.

Hogy vegyünk egy egyszerű példát, egy csomag nem kerülhet be a Debian 'testing' változatába, mivel a Debian támogatott 11 architektúrája közül az egyiken nem sikerül elkészíteni a csomagot, de ettől még megfelelhet az Ubuntunak, mivel az csak három architektúrára készül és csak azon működik. Egy csomag akkor sem kerülhet be a Debian 'testing'-be, ha a Debian kritériumai szerint kiadás-kritikus (release-critical) hibája van, de ez a bug, ami a Debian számára kiadás-kritikus, nem feltétlenül olyan fontos az Ubuntu esetében.

Mint közösség, pár esetben úgy döntünk, hogy eltávolodunk a Debiantól, azonban igyekszünk úgy megválasztani ezeket a Debianhoz képesti változtatásokat, hogy minimalizáljuk a különbséget a Debian és az Ubuntu között. Például rendszeresen szállítjuk a legeslegújabb Gnome változatot, inkább mint a Debianban található régebbit, és hasonlóan cselekszünk más kulcskomponensek, mint az X és a GCC esetében is. Ezeketet a döntéseket a Feature Goals dokumentumban kiadásonként részletezzük.

  • Fejlesztői közösség

Sok Ubuntu fejlesztő elismert tagja a Debian közösségnek is. Ők folytatják aktivitásukat a Debianban való közreműködés terén is, mind az Ubuntun való munkájuk érdekében, mind a konrétan a Debianon végzett munkájukban.

Ha az Ubuntu fejlesztők olyan hibákat javítanak, amelyek a debian csomagban is előfordulnak - és mivel a két projekt szorosan kapcsolódik, ez gyakran előfordul - ők elküldik a javításaikat a Debian fejlesztőnek is, aki az adott csomagért felelős a debianban, és felveszik a folt URL-jét a Debian hibakövető rendszerében. A hosszútávú cél az, hogy az Ubuntu csapat tagjai által elkészített javítások azonnal hozzáférhetők legyenek a Debian csomagokban is, ahol a Debian maintainer (a csomag karbantartója) elismeri a munkát.

Az Ubuntuban a csapattagok módosíthatnak bármelyik csomagon, akkor is, ha az másvalaki által van karbantartva. Amennyiben te egy Ubuntu tag vagy, bátorítunk arra, hogy javítsd azokat a problémákat, amelyeket felfedezel, bár szintén bátorítunk az udvarias vitákra azon emberekkel, akik szintén érdekeltek az adott csomagban, így a csomagok karbantartói között javulhat az együttműködés, csökkenhet a súrlódás.

  • Szabadság és Filozófia

A Debian és az Ubuntu ugyanarra a szabad szoftveres filozófiára épít. Mindkét csoport kifejezett szándéka, hogy egy szabad szoftverekből álló operációs rendszert építsen.

A csoportok közti különbség inkább a "nem-számítógépes alkalmazások" (mint a dokumentációk, betűtípusok, bináris firmware) és a nem-szabad szoftverek környékén rejlik. A Debian kis mennyiségű nem-szabad (non-free) szoftvert is terjeszt az infrastruktúrája segítségével. Az Ubuntu ezeken túl bináris drivereket is terjeszt az ún. "restricted" komponensben, de nem fog olyan szoftvereket terjeszteni, ami nem felel meg az Ubuntu Licensing Guidelines (kb. Ubuntu Licenszelési Irányelvek) dokumentumban foglaltaknak.

Az Ubuntu és más Debian származékok

Jópár egyéb disztribúció is létezik, amely ugyanazon az alapvető infrastruktúrán alapul (a dpkg csomagformátumon). Az Ubuntu ezektől jónéhány dologban különbözik:

Első különbség, hogy az Ubuntu egyből visszajuttatja a javításait a Debianba, amely hibák az Ubuntu kiadási folyamat során javításra kerülnek, és nem csak akkor, amikor a kiadás már elkészült. Más debian-stílusú disztribúciókban a forrás és a javítások egy "nagy adagban" válnak hozzáférhetővé a kiadás napján, ami nehézkessé teszi a visszaintegrálásukat a Debian aktuális változatába (upstream HEAD-be).

Második különbség, hogy az Ubuntu jónéhány teljes munkaidős tagot foglalkoztat, akik Debian fejlesztők is. Az egyéb debian-stílusú disztribúciók többsége nem kapcsolódik egyáltalán debian feljesztőkhöz.

Harmadik különbség, hogy az Ubuntu törekszik a minél gyakrabb és frissebb kiadásokra. A hat hónaponkénti kiadási szabályunk (ezen írás elkészültekor mindenképp :) egyedi a linux disztribúciók világában. Az Ubuntu célul tűzte ki, hogy rendszeresen kiadott stabil és biztonsági szempontból támogatott pillanatképet adjon rendszeresen a szabad szoftveres világból.


A lap eredeti - angol nyelvű - változata itt olvasható: http://www.ubuntulinux.org/ubuntu/relationship/

Személyes eszközök