Életjáték

A HupWiki-ből...

John Horton Conway matematikustól származó, megtévesztően egyszerűnek látszó sejtautomata, amely meglepően bonyolult viselkedést tud felmutatni. (1970-ben publikálta.)

A sejtek egy kétdimenziós végtelen négyzetrácsban helyezkednek el, minden sejttel tehát nyolc másik sejt szomszédos. Minden sejt kétféle állapotban lehet: élő vagy halott. Az idő diszkrét egységekben múlik, a sejtek egy állapotról a következőre az alábbi szabályok szerint változnak:

  • Egy pontosan három szomszéddal rendelkező halott sejt helyére élő sejt "születik".
  • Egy pontosan kettő vagy három szomszéddal rendelkező élő sejt életben marad.
  • Minden más esetben a sejt halott lesz (túlzott népesedés vagy túlzott magány).

Ennyi.

Az eltelt évtizedek alatt számtalan hacker fantáziáját megmozgatta a dolog, és egyre bonyolultabb viselkedéssel rendelkező alakzatokat próbáltak meg konstruálni. Egy kis ízelítő:

  • Korlátlanul túlélő alakzatok. Ebből nagyon sok van, a legegyszerűbbek a 2x2-es (változatlanul vegetáló) "blokk" és a három vízszintes és három függőleges pont elrendezés közt váltogató "villogó", kicsit bonyolultabb a négyes periódussal rendelkező (és ezalatt átlós irányban mozgó) sikló.
  • Korlátlanul növekedő alakzatok. Az első ismert a "siklóágyú" ("glider gun") volt, mely periodikusan egy siklót bocsát ki, majd visszaalakul önmagába.
  • Logikai kapcsolások. Az egyszerű kombinációs hálózatok viselkedését az életjátékban is lehet modellezni: bizonyos alakzatok képesek siklók folyamain az "és", a "vagy", valamint a "nem" kapuk szerepeit eljátszani.
  • Önreprodukáló (szaporodó) alakzatok. Az egyik ismert alakzat nagyléptékű viselkedése nagyjából a következő: az alakzatból lassan kinyúlik két kar, majd a karok végéből siklók rajai indulnak meg a másik kar iránya mentén. Amikor a rajok összetalálkoznak, a keletkező kavarodásban egyszer csak kialakul az eredeti alakzat, míg a karok elbomlanak. Az eredmény: az eredeti kiinduló alakzat, valamint annak egy hű mása (egy kicsit eltolva tőle).

Mint látható, a makroszkopikus viselkedés jóval bonyolultabb, mint amit az ember pusztán a mikroszkopikus szabályok ismeretében várna.

Személyes eszközök